Elképesztő mire képesek ezek az apró, sok lábú, gusztustalan kis lények. Pofátlanul mászkál nyolc lábbal a plafonomon, miközben én meg aludni szeretnék, de nem merek, mert félek, hogy rámesik. Azóta vannak ilyen félelmeim amúgy, mióta valahol olvastam, hogy az átlag ember élete során kb 15 pókot nyel le alvás közben. Képzelhetitek. Tegnap este ez ellen tennem kellett valamit. Na de mit? Le kellett GYILKOLNI azt a galád pókot. És hogyan? Hát...

-A plafont, ha székre állok sem érem fel.

-Nincsen rovarirtó spray-m.

-Az a fránya pók állandóan szaladgál és képtelen vagyok utolérni.

Egy lehetőségem maradt tehát: A szobámban maradt vizes flakont elkezdtem feldobálni a plafonra a pókot üldözve. Még víz is volt benne, szóval nagyobb súllyal ütött, de sajnos nem voltam képes eltalálni vele a hülye teremtményt ... így egyre dühösebb lettem és még nagyobb lendülettel dobáltam a vizes üveget a plafonnak, aminek az lett az eredménye, hogy még kevésbé találtam el a pókot, amitől még idegesebb lettem és egy óriási, heves lendülettel behajítottam az üveget az ágyam mögé. Véletlenül...

Itt vége lett az üveges pókgyilkolásnak. Már csak azért is, mert ki kellett halásznom a flakont az ágy mögül, meg aztán igazán elegem is lett magából a vadászatból is. Hát igen. De a pók még mindig ott volt. Ott üdült a plafonon. Az ÉN plafonomon! Micsoda dolog ez, kérem szépen? Nem hagyhattam, hogy kifogjon rajtam!

Már kezdtem kétségbeesni, amikor egyszercsak megpillantottam a dezodoromat és megvilágosodtam: spray, spray, a rovarirtót és a dezodort egyaránt lehet fújni...Ha a dezodort elvben nem is rovarirtásra használják, legalább alkoholos...

5 perc alatt legyilkoltam a galád pókot. Ott hevert lábaim előtt, mind a nyolc lábacskáját felfordítva, döglötten, én meg fölötte álltam a győzelem mámorában. Közben majdnem megfulladtam a nagy illatfelhőben, de ez mellékes.

Alapos szellőztetés után büszkén lefeküdtem aludni. Dermesztő hideg jött be a nyitott ablakon keresztül, majd megfagytam, DE legalább nyugodtan aludhattam, mindenféle pókok veszélye nélkül. Megérte.

 

Szerző: Nina00  2008.11.18. 13:09 3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nina00.blog.hu/api/trackback/id/tr98775325

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zsebnyusz 2008.11.18. 16:17:32

Hát.... ez.... frenetikus! XD Jó hogy elkezdted a blogot, élvezet olvasni a "kalandjaid". :D

Pippi 2008.12.14. 01:29:57

az első pár soron hangosan nevettem, így hajnali fél2 tájékán...:)
Egyszer eljő majd a nap, hogy valaki sorra felkutatja négyünk blogját... Kíváncsi leszek, mi lesz majd a benyomása... :) Semmi jóra nem számíthatunk. Nina, Te szadistaaaa:D Amilyen bájos és törékeny, ugyanolyan vérszomjas is^^

Kateymano 2008.12.17. 19:25:09

hehe... nem semmi sztori ^^ és valóban pofátlanok a pókok...
süti beállítások módosítása